Egy videó a Bugaci kisvasútról (Index):

http://index.hu/video/2009/12/10/bugaci_kisvasut/


Azt mondja a riporter: "az Mk48-asok a Ganznál készültek!"
Azok nem Győrben, a Rábánál készültek??


szerk.: ÁÁÁÁ!!! elírtam a topic címét (hosszú "ú"), légyszíves javítsa valaki, kösz!

De bizony ott. Nem ez volt az első tévedés, korábban a Rába - Balaton könnyűszerkezetes motorvonatokat is "elvették" a győriektől. Abból négy változat készült, egy talán még megvan a GySEV-nél. Amire megbízható üzeművé vált volna a IV-es változat, felszedték a síneket Veszprém és Alsóőrs között, pedig éppen a Győr - Balaton viszonylatra szánták az alumínium kocsiszekrénnyel épített motorvonatokat.

Ebben a videóban van egy csomó tévedés...
Például a pályát eredetileg 60Km/h-ra építették!
Az Mk-48 és Mk-49 sorozat engedélyezett legnagyobb
sebessége 50Km/h, de jól sikerült főműhely után
egyik-másik képes volt 80Km/h sebességre 3 Baw
kocsival is!
A pályasebességet a MÁV vette vissza 40-re,
de a vonatok csak 35-el mehettek rajta 1994-ig.
Akkor megszüntek a "munkásvonatok"
és a tehervonatok is, azután jöttek a
20-as lassújelek...és végül az utolsó üzemnap!

Szép estét,

A 701-es van meg, a Vasúttörténeti Park tulajdona, üzemképes.

Hát tényleg szomorú hogy bezárták Kecskemétet és Nyírvidéket.
Kecskeméten én is kint voltam.

De a videóhoz van egy jó werkfilm úgyhogy azt belinkelem
http://index.indavideo.hu/video/Bucsu_a_kecskemeti_kisvasuttol_werkfilm

Jó hajnalt,

ma egyre többen vannak azok a bátor, magyar lelkű emberek, akik nem rejtik véka alá véleményüket, és a terror, az elnyomás ellenére (akármi legyen is az) kimondják a frankót, egyre bátrabban nevezik meg a felelősöket. Alig 20 évvel a felelősnek tekintett ideológiai rendszer bukása után.

Annak idején, mondjuk 1987-ben még alig voltunk pár tízezren, akik ki mertünk menni az utcára. Persze, akkor még veszélyes volt ugatni, magyar ember pedig nem kockáztat.

Filmbéli hőseink (síkhülye kis kölykök) 18 - 20 év múltán, beszélnek valamiről (kommunizmus???), amiről csak annak van - lehet - fogalma, aki átélte. Ez a (kissé megkésett) őszinteség és hihetetlen bátorság hátborzongatóan megugrasztja az adrenalint, a lebukás és megtorlás veszélye legalább olyan izgalmat vált ki, mint a 4 hónapos Cirmos idomítása egy napos májusi délelőtt.

Nem tudom, miért van az az érzésem, hogy sehová se tartunk. Kár volt nekem 1987 - 91 között ugrálnom...

Akkor volt egy illúziónk. Nem úgy lett, de legalább az alapok valósak voltak.

Ma van egy illúziótok. Az se úgy lesz, mert ma már az alap is illúzió.

A mai gondolkodás alapja, hogy a hiba küső elemekben keresendő, nem saját magunkban. (Lefordítva: én magam ugyan zseni lennék, de a többiek visszahúznak, nem hagynak kibontakozni). Ideje lenne magunk felé fordulni, és önvizsgálatot tartani. Mindenkire ráfér, magamra is.

A bezárt vasutak nyissanak ki. A helyi közösségek vegyék meg, üzemeltessék, ápolják, alakítsanak ki utasbarát menetrendet, közlekedtessenek tiszta vonatokat, gondozzák az állomásokat. Nem fog a sült galamb magától a szánkba repülni. Na, de akkor vége lenne a szájhősködésnek. Ott már dolgozni kellene.

A magyaroknak ajánlom Székelyföld meglátogatását, a helyi emberek megismerését. Két hét elég. Ott kevés a pofázás, de ég a munka a kezek alatt. Ott nem az ego létezik, hanem a közösség. Ott beszélnek egymással a szomszédok, együtt cselekszenek. Ott mindig is tudták, vagy ha egy-egy ember nem tudta volna, akkor a közben odavándorolt románoktól megtanulták (a román "hora" tánc alatt énekelt román dalból): "egyedül gyenge vagyok, ketten gyengék vagyunk, sokan erősek vagyunk".

Kár itt minden szóért. Mi, idősebbek, akik - akármi is lett az eredmény - ténylegesen megcsináltuk a rendszerváltást, ma már a fiatal, zavaros fejekben mind liberálbolsevikok vagyunk, akármit is jelentsen ez (tényleg: mit jelent az a fogalom, hogy liberálbolsevik? A szó két eleme abszolút kizárja egymást - liberális = szabadságszerető; bolsevik = a proletárdiktatúra hirdetője). Pedig dehogyis vagyunk egyformák. A rendszerváltáskor szélsőjobboldalinak számító gondolkodás az, amit ma a tudatlan tömeg ballib gondolkodásnak képzel - és persze ezzel egybemos százezernyi, eltérően gondolkodó individuumot. A másik ember lekomcsizása megelőzi és kizárja a vita lehetőségét. Minek is vitatkozni, mikor úgyis igazunk van??? Garanciát persze erre nem adunk, legfeljebb lerúgjuk a fejedet.

Hogy is mondta szegény Cseh Tamás?

"Ha gondolkodni nehéz,
jöhet az ítélkezés,
az kééényelmeseeeebbb"

Na, de majd most tavasszal! Varázsütésre.

Jó reggelt 2010-ben (is)!

Amit Sura az alább leírt, csaknem teljesen fedi a témával kapcsolatos véleményemet, különösen ami azt a rövid idézetet illeti. (Mid többektől lehet hallani az arra vonatkozó szándékot, a célja sejthető, de remélhetőleg nem lesz beteljesedő!)
Mint oly sok helyen, e téma -mármint a kisvasutak vagy a szárnyvonalak- kapcsán is a gondolkodás hiánya vezetett a kényszermegoldáshoz.
Nem nehéz logikailag végigkövetni, hogy a múlt század második felében kétségtelenül végrehajtott technikai fejlesztés, előbb az élőmunka iránti igény csökkentésével, ezzel munkahelyek megszűnésével, majd az utaskiszolgáló infrastruktúra -rohamos- romlásával járt. És mindeközben az egyéni fejlődés is a közösségi közlekedés ellen hatott.
De lehetett volna ellene tenni, hogy ne ez legyen a végeredmény. Csak éppen nem akart rá áldozni senki, azok egyáltalán nem, akik a leghangosabban kritizálják a mostani szolgáltatói döntést.

Jóreggelt,

Van egy aprócska pici gond... Az "élvezeti cikkek" terén ugyebár bármennyit le lehet húzni egy polgárról,azért akkor is fizetni fog,ez tény. Az is tény,hogy ha pl a vonatjegyek árát akarják emelni,akkor az emeléssel arányosan csökken a fizető utasok száma és ez még akkor is így lenne,ha esetleg javulna a színvonal.(Bár szerintem nem vagyok egyedül azzal,hogy jócskán emelni kellene a színvonalon - és itt most nem a műanyag járművek beszerzésére gondolok,hanem a meglévők rendes takarítására - a nem műanyagokéra is! - normális menetrend kialakítására és annak betartására,megbízható,pontos,de nem túlzó utastájékoztatásra(hót fölösleges bemondani,hogy a vonat forgalmi okból áll egy jelző előtt) és egypicikét jobb hozzáállásra mindenkitől - bármiféle jegyáremelés nélkül.) Hogy miért hoztam fel az élvezeti cikkeket? Mert az egyéni közlekedés (autó) is ilyen... Van egy olyan sejtésem,hogy a mai - a héten a második - üzemanyag-áremelés hatására csak elenyésző számban lesznek olyanok,akik leteszik az autójukat. Főleg ott,ahol már szinte nincs is más választási lehetőségük és a MÁV vezér által kiadott legutóbbi - "véletlenül kiszivárgott" - utasítás szerint valószínűleg már soha nem is lesz... Bezzeg a vonatot,vagy más közösségi közlekedési eszközt hamarabb lecserélik az autóra.

Jó napot,

két színvonalas hozzászólás! Ez már valami.

Szerénytelen véleményem szerint a vasút is lehetne élvezeti cikk, de az irtózatosan sokba kerül. Ha valaki felül a RailJetre Bp és Győr között egy menetre, az meg fogja érteni miről beszélek.

A kisvasutak barátai is megtekinthetik, milyen egy gondozott kisvasút, mondjuk a Mariazeller Bahn, vagy a tátrai villamosvasút meglátogatásakor. De ezek nem maguktól, nem varázsütésre létesültek...

Arról ugatok, hogy TENNI kellene valamit, de ha cselekvésre kerül a sor, hazánk igaz magyarjai élen járnak - igaz, nem a cselekvésben. Hanem annak elmagyarázásában, miért LEHETETLEN valamit megcsinálni. Vagy miért rossz az, amit mások csinálnak (naná, hogy azért, mert ezek ELEVE hazudnak, ellentétben a ZEMBEREKKEL akik soha). Közben meg ez oda vezet, hogy lebénult az egész ország, mindenki a másikat lesi, és várja, hogy majd MÁS hozzákezd, és megcsinálja.

A vasútreform is a politika áldozata lett. Kell reform, de a szakembereket nem kérdezik meg, vagy lehurrogják. Idejétmúlt (30-40 éves) szakmai nézetek uralkodnak (korlátlan kőolaj mellett minek kötöttpályás közlekedés? - lásd 1970-es évek eleje).

Az állam által fenntartott hálózat legyen kisebb. az állami adóbeszedés helyett legyen helyi adóbeszedés, a befolyó összegből pedig a régiók költsenek a helyileg fontos vasúthálózatra is. Ez lenne a megoldás, de ezt valakinek a vasúti potentátok közül is támogatni kellene.

Kár itt minden szóért. Annyi, mint hóviharban havat lapátolni...

Üdv!

Üdv

Egy ígéretesnek látszó videó a MÁV Kisvasutak végnapjairól (előzetes), aki még nem látta nézze meg.
http://www.youtube.com/watch?v=l52NxpK9iMQ

Ezt a cikket az IHO-n találtam:

http://iho.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2005:hidasemmibe&catid=2:kisvasut&Itemid=4

Nem is gondoltam volna, hogy kisvasúti viszonylatban, főleg Magyarországon ilyen komoly műtárgyak is születtek...
Ráadásul a mai napig megvan.

Ha nem az ország másik végében laknék, kimennék rommáfotózni...

Szia Gochneger!

Én sem tudtam. Nagy kár érte...